Általános tákékoztató az MRI-vizsgálat lényegéről


Az MRI (mágneses rezonancia képalkotás) az 1970-es évek végétől vált a képi diagnosztika fő pillérévé. A CT-hez hasonlóan az MRI is rendszeres, pontos és reprodukálható analízist hajt végre a vizsgálandó területen, melyet tomográfiás módon, vagyis szeletképek sorozatának készítésével végez.

Az MRI alatt ma a proton NMR képalkotást értjük. Az élő szervezetben a hidrogén nagy koncentrációban van jelen, elsősorban a víztartalom miatt. Az MRI nagy előnye a CT-hez képest, az igen jó kontrasztfelbontó képessége a lágyrészek területén, melyet nemcsak egyetlen tényező (a CT esetében a sugárgyengítés) leképezésével ér el, hanem több, egymástól független paraméter szerint készült képkontraszt elérésére is mód nyílik. Ezek a paraméterek a szövetek legkülönfélébb biokémiai, biofizikai tulajdonságait tükrözik az NMR fenomén felhasználásával. Ennek megfelelően a legalapvetőbb MRI-képek az ún. T1-, T2-súlyozott és protondenzitású felvételek, de a különféle mérési eljárások, az ún. (pulzus)szekvenciák, mozgás (MR-angiográfia, diffúziós MR), mágneses inhomogenitás (funkcionális MR) és hőmérséklet (MR vezérelt terápia) iránti érzékenységének, és  az ún. kémiai eltolódás, valamint a mágneses átadás jelenségének (MR spektroszkópia, MTC) kihasználásával speciális szöveti tulajdonságok is megjeleníthetők.

Nagy jelentőségű változást hozott az MRI diagnosztikában az MRI-kontrasztanyagok bevezetése (paramágneses, szuperparamágneses kontrasztanyag), ami lassan elvezet a különféle szövetspecifikus MR-farmakonok kifejlesztéséhez is. Az MRI technika fejlődésének másik útja a gyors szekvenciák megjelenése. A MRI-vizsgálatok gyorsaságának növelésével nemcsak a betegáteresztő képesség növekedik, hanem bizonyos időbeli funkciók is leképezhetők. Nagy pontossággal minta vételezhető pl. a kontrasztanyag megjelenése, halmozása és kimosása alatt az egyes szövetekben (dinamikus MR, perfúziós MR), de leképezhetők az aránylag gyors mozgású szervek is, mint pl. a szív (cardio-MR), sőt pontosan és valós időben vizsgálhatók különféle mozgások, mint pl. az ízületek és a gerinc mozgása (kinematikus MR).

Az MRI ma már alapvető képalkotó módszerré vált a koponya és a gerinc vizsgálatában, de előnyei hamar megmutatkoztak az ízületek, a hasi és kismedencei szervek, valamint az erek és a szív betegségeinek diagnosztikájában is.

Részletes tájékoztató a rendelőnkben történő MRI-vizsgálat végzéséről

Az itt működő Hitachi gyártmányú, AIRIS-II. típusú, alacsony Teslás (0,33) MRI úgynevezett nyitott készülék, amely minden, bezártság érzéssel (claustrophobia) küszködő betegnek könnyebbséget jelent, és amely szinte az egész test vizsgálatára alkalmas. A diagnosztika kiterjed az arc-, az agykoponya, a gerinc,  a medence, a végtagok, az ízületek, valamint egyéb lágyrészek natív és kontrasztanyagos vizsgálatára. Emellett speciális vizsgálatok, így MR angiográfia (pl. agyi, nyaki nagyerek vizsgálata), illetve MR kolangiográfia (máj és májon kívüli nagyepeutak vizsgálata) is lehetségesek a készülékkel.

A készülék az alap spin-echó szekvenciákon kívül 3D képalkotásra is képes, továbbá dynamikus sella vizsgálatra (azaz a kontrasztanyag felvétel követésére), valamint speciális szekvenciák (FLAIR, turbó spin-echó, gradiens szekvencia, Dixon típusú T1 zsírelnyomás) alkalmazására.

Diagnosztikai Magánrendelőnk kiemelten kezeli a mozgásszervi betegségeket, ennek érdekében speciális szekvenciákkal és vizsgálati tekercsekkel (pl. állkapocs-tekercs) is rendelkezik.

A gép alacsony térereje következtében –szemben a nagy térerejű készülékekkel- a beültetett fémek zavaró hatása, illetve a fémek kimozdulásának veszélye kevésbé képezi akadályát a vizsgálatok elvégzésének, ennélfogva az egyik oldalon elvégzett csípő-, vagy térdprotézis nem akadálya a másik oldal MR vizsgálatának, de a bőrön át (percutan) laparoszkópos epehólyag-eltávolítás (cholecystectomia) fémkapcsai sem képezik akadályát a gerincvizsgálatoknak, és a gerincműtét során beültetett fémanyagok is lényegesen kevésbé zavaróak, mint magasabb térerő esetén.

Három esetben nem végezhető el a vizsgálat, ha a páciensnél szívritmusszabályzó (pacemaker), illetve bizonyos típusú fém szívbillentyű beépítésére került sor, illetve ha 3 évnél korábban végzett agyi értágulat (aneurizma) ellátása során kapcsot (klipet) alkalmaztak.

Natív vizsgálat során kontrasztanyagot nem alkalmazunk, kontrasztanyagos vizsgálat esetén a natív vizsgálat elvégzése után kontrasztanyag adására kerül sor (intravénásan).  Kontrasztanyag adása esetén a vizsgálat helyszínén a kontrasztanyag beadása előtt a páciens részéről a beleegyező nyilatkozat aláírása kötelező.
Az MRI-vizsgálatot minimális várakozási, illetve előjegyzési idővel tudjuk elvégezni.

A vizsgálatok előtt javasoljuk szakorvosi vizsgálat és konzultáció elvégzését, melyre rendelőnkben is lehetőséget biztosítunk előzetes bejelentkezés alapján.

Előfordulhat ugyanis, hogy nem MRI vizsgálatot kell elvégezni. Előfordulhat továbbá, hogy nem is azt a testrészt (vizsgálati régiót) kellene megvizsgálni, amit páciensünk betegnek gondol.

Rendelőnk nem tehető felelőssé páciensünk vizsgálati régióra vonatkozó szakszerűtlen utasításából eredő mindazon kárért, ha a páciens figyelmeztetés ellenére olyan testrész vizsgálatát kéri, amely nem egyezik meg a panaszokat szakmailag ténylegesen magyarázó elváltozások kimutatására szükséges vizsgálati régiókkal!

A térítési díj egy adott anatómiai régióra vonatkozik (pl.: koponya, nyaki gerinc, has, stb.). Több anatómiai régió vizsgálatakor a térítési díj megfelelő többszöröse fizetendő. Külön anatómiai régiónak minősül az agy- és arckoponya, illetve a gerinc régiói (nyaki, háti, ágyéki, keresztcsonti szakasz).

OEP finanszírozott (térítésmentes) vizsgálatot nem végzünk, beutalót nem tudunk elfogadni.

További információkat talál az egészséges életmódról, anatómiáról, élettanról, betegségekről, vizsgálati módszerekről a "Tájékoztatók" címszó alatt.

Térítési és szolgáltatási díjainkat megtalálja az "Árak" címszó alatt.

Amennyiben kérdése van, vagy időpontot szeretne egyeztetni, kérjük hívja rendelőnket, ahol készséggel állunk rendelkezésére!






Oszd meg másokkal is!

További tájékoztatók


Chondromalatia patellae - térdkalács porclágyulás

A chondromalatia patellae (térdkalács porclágyulás) a térdkalács belső porcos ízületi felszínének felpuhulása és felrostozódása. A beteg elsősorban tartós ülés (vezetés, mozi) után felkelve érez fájdalmat, a térdkalács mögött fáj az ízület, ...

Nyaki borda

A nyaki borda (costa cervicalis) a nyaki 7. borda nyúlványának veleszületett megmaradása. A nyaki borda gyakran tünetmentes, mellékleletként kerül felismerésre, de okozhatja a mellkas felső nyílásának szűkületét és kompresszióját, az ...

A háti gerinc betegségei

  További információkat talál az egészséges életmódról, anatómiáról, élettanról, betegségekről, vizsgálati módszerekről a "Cikkek/Rovatok" címszó alatt.   Térítési és szolgáltatási díjainkat megtalálja az "Árak" címszó alatt. Amennyiben kérdése van, vagy időpontot szeretne egyeztetni, kérjük ...

Schlatter-Osgood szindróma

A sípcsont dudorán (tuberositas tibiae) kialakuló porcgyulladás (apophysitis). A térd elülső-alsó része fájdalmas, fizikai megerőltetéskor fokozódnak a panaszok. A gyulladásos dudor láthatólag kiáll, tapintással nyomásérzékeny. Szakorvosi teendők Panaszokat vagy tüneteket csak úgy szabad, ...

Egy kis anatómia - Légzőrendszer

A légzőrendszer anatómiája és élettana   A légzőrendszer elsőrendű szerepe a gázcsere biztosítása, azaz az oxigén felvétele, és a széndioxid leadása. A teljes oxigénhiány a központi idegrendszeri szürkeállományban 4-5 perc után már ...

Calvé betegség

A Calvé betegség ritkább, mint a Sceuermann kór, ebben az esetben csak egy csigolya betegeszik meg, mégpedig a csigolya központi csontmagja. A csigolya fáj, felette nyomásérzékenységet lehet kitapintani. A beteg csigolya ...

Bejelentkezés
Bejelentkezés: Hétfő-péntek: 08:00-20:00

Szombat-vasárnap: zárva
Munkaszüneti napokon, ünnepnapokon és szombatra eső munkanapokon is zárva tartunk!